Vallásom a kemény munka, oltárom a hajnal. Feláldozok energiát, hogy energiát kaphassak. Mikor miért. Düh,harag és csalódottság. Nem Parisban. Magamban. Magamban, mert mertem és akartam hinni. Hinni... Hinni egy nagyobb jóban, egy szebben. Valami olyanban ami velejétől rázza meg a világot. Csalódtam. Magamban. Csalódtam mert, hagytam, hogy elgyive a hitem, reményem ebben a szebben, jobban. Nem, nem őt utálom. Hogy is utálhatnék valakit aki a Menny-asszonyom (volt). Ja, hogy párja van? Valami olyat mondj amit nem tudok. Az, hogy Őt annak választotta aminek - azon nem változtat a jelen. Ígéretet tettem. Magmanak, az Univerzumnak. Neki. Nem a kapcsolatunknak. Neki. Nem szeretnék segget csinálni a számból, még ha hülyének is tartotok, hogy így állok hozzá.

Nem tudom mi történt, hogy reggel de közös képük düh rohamot váltott ki belőlem. 10 percre. Még a lakásban voltam amikor rágyújtottam először egy cigire, után a közös képtre. Isteni szerelem. Volt. Isteni humor - szívecske alakban égett a kép. Imádom a humprát az Öregnek, nagy Móka Miki.

A következő héten szeretném befejezni amit elkezdtek, sztem lesz hely Nekem is.

Eddig is tudtam, hogy máshogy működöm mint a többiek. Ez reggel is realizálódott (megint). Nem azért mert a lelkem akart felkelni és (edző)terembe menni. Hanem mert csináltatok egy 10cm x 17cm-s képet ahogy szivecske alakban ég a kép. Ki fogom tenni a konyhában és valahányszor bemegyek eszembe fog jutni, hogy mi mindenen dolgozom Magamban. Hogy hinni és remélni akarok újból egy jobbat, szebbet, magasztosabbat - kevéssé kiszolgáltatottat. Egyedül bármekkora sikereket is érek el, társ/asszony/fele(m)-s-ég nélkül fél karú óriás leszek.

A kemény munka a hitem, a hajnal az oltárom, az energia az áldozati bárány.

Hiszem és vallom, hogyha az ember meghallja a mindenség hívó szavát és követi azt akkor a végleteken túl kifacsarhatja magát. Ez Nálam/Részemről jelenti a minimális alvást (5-6 óra) a rengeteg terhelést. Erőt kapok a fénytől, növényektől, virágoktól. Töltenek a csírák, gyümölcsök a meditáció. Ezekért cserébe boldogan hagyom ki az életemből a piát,dorogokat a bulizást. Úgy érzem, hogy nincs rá szükségem, hogy csak megjátszanám magam.

Álljon itt tanúul eme két (Nekem mondott) mondat:

"Az igazat szóld" - Posta Imre

"Vállald Önmagad" - Szelei Magdolna.

Az idő lesz a tanúm. Úgy legyen, úgy legyen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.