Az utóbbi évek talán legrázósabb időszakát élem meg. Újból. Ez egy mindig ismétlődő hullám, hol fel, hol le. Nem érzem, hogy minőségi előrelépés lett volna a munkámban amikor 50 óra körül dolgoztam és amikor 39-et. Aggaszt a dolog, mert motiválatlan vagyok, fáradt és kicsit nem törődöm/le**arom.…

Naponta órákat töltök a fejemben a saját boldogságom után kutatva. Boldogtalan vagyok, pláne ma, amikor fáradt is vagyok. Isten tartsa meg jó szokását, a kollégák java része valahol máshol tevékenykedig, így legalább (most) egyedül vagyok. Már éjszaka sem érzem magam egydül. Oké, ez legtöbbször…

Valahogy, furán vagyok Én bedrótozva ebbe a létformába vagy testbe. Megdöbbent, hogy még mindig úgy tudom kézbe venni a telefonomat, hogy azt várom, lesem és kívánom **** írjon whatsappon. Milyen pitiáner vagyok! Milyen erős a kettősség. Pitiáner vagyok, mert ha közeledne, nyitna…

Radnótiba burkolózva gondolkodom az elmúlt nyáron, hogy az agyam mennyire terel az írástól. Hogy mennyire egy szétesett, telibe sza.t nyár volt. Megállít Kőszegi Ákos – Karinthy Frigyes – Samuel L. Jackson trió és csak merengek. Úgy érzem, hogy olyan vagyok mint a (gyulai)…

Korábban sokan kérdeztétek: - Esco, Mégis kik azok a csajok akik bejönnek? - Azok aki kortalanul szépek. - mondtam eddig. Most úgy gondolom, hogy a következő válaszom vmi ilyesmi lesz: Dögös tetovált angyalok. Egy üveg jó scotchal és kortalan szépséggel! You know I prefer…

Corp.Identity & Image közepén azt érzem, hogy nem szántam időt magamra az utóbbi napokban. A befelé figyelésre. Olvastam, sportoltam, tettem a kötelességeimet, de nem nem raktam ki a „Világ bekaphatja“ táblát 5-10 percnél tovább. Erre az döbbentette rá, hogy most…

Lelki bázisugrás. Talán ilyen lehet leszületni. Ilyen lehet az elköteleződés is. Szeretnék ritkán ígérni, de akkor nagyon. Ott vagyok és akkor, egy biztos ponton/ban. Tiszta akarattal el tudok válni valakitől, vagy hozzá tudom magam kötni. Egy életre. Egy (darab) lélekre. Néha…

Reszelt sajtként hullt a havaseső a tejfelős Alpok lábaira, a kémények forrón füstöltek mint a gőzölgő tészta. Tocsogós szürkeségben gázolva, víztől óvó pálcikával a kezemben kértem az égieket, hogy álljon el az eső. Szerettem volna futni menni. Estére, meg is hallgaták…

Szemedben látom csillanó lelkünk könnyező táncát. Lassan pislog a gyertya a falon, irigységtől megsárgult árnyékunk követi lépteink. Lelkemmel markolom az érzést, szívembe zárom mi kicsorog, testünk a homokóra. Heggel csúfított tested múltunk koporsója. A tánc az…

Tegnap volt a férfiak világnapja. A beszúrt videót a nőknek szánom (férfi változat), beleértve minden biológiai kritériumok szerint beletartozó egyedet. Fájtok. Mindnyájan. Sokszor magányom démonjai táncolnak körbe egy egy délutánon, aztán mindig eszembe jut: "Emlékszem,…