Ősz

2013.10.29. 18:08

Salátát majszolva néztem, ahogy az esőcseppek aláhullanak az idő tengerén. Csodáltam és gyönyörködtem bennük. Van valami egészeg külünleges hangulata az időjárásnak. Hó,eső, napsütés, borúra derű - hajnalra alkony. Mindegyik máshogy igézi meg a lelket. Afrikai rigmusok szóltak a másik szobából, halgan csorogtak át a küszönöm. Fülembe kúszva keltek át a levegő hegyein (csúcsain).

Érezni akartam. Mindent. A világot. Érezni akartam a mandulatej illatát, a kacagásomat, ahogy szeplőid bújtak elő a télutón a hóvirágokkal. Elveszni zöld szemedben és ébredés utáni látni a kesze-kusza vörös sörényed. Érezni magamat. Hisz Ti mindnyájan bennem vagytok. Érezni. Tapintani. Csókolni, szájon, nyakadon, válladon és szerelemkedni. Újból. Megint. Veled. Örökké.

fallinlove1170870_513213678757524_1765615577_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://szerzetes.blog.hu/api/trackback/id/tr875605131

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása